Tűzvédelmi szakértő bevonása tervezési folyamatokba

Tűzvédelmi szakértő bevonása tervezési folyamatokba

A jelen írás összeállításakor számba véve a nemrégiben átalakult jogszabályi hátteret, valamint a korábbi és jelenlegi műszaki tervezési gyakorlatot, igyekeztem érdemi és hasznosítható információt átadni azoknak, akik ezt a szakterületet mint beruházó, üzemeltető, tervező tevékenységük során „keresztezik”, azonban mélyebb ismeretek elsajátításhoz szükséges több órás napos kutatómunkát nem kívánják a témának szentelni.

A tűzvédelmi szakértő építmények műszaki tervezési folyamatokba történő bevonásának igényét az akkoriban „új OTSZ”-nek nevezett jogszabály, azaz a 9/2008. (II. 22.) ÖTM-rendelet (az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) írta elő egyértelmű és domináns módon, a bekövetkezett jogszabályi változások ezen alapjaiban nem változtattak. A jelenleg hatályos OTSZ (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) alapján:

„288. § (1) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.”

A fenti szaktevékenység gyakorlása, illetve a jogosultságok tekintetében a 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet (a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól), valamint a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet(a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól) ad támpontot.

Az 1996. évi XXXI. törvény (a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról) törvényi szinten szabályozza és erősíti meg a tűzvédelmi tervezői, vagy szakértői közreműködést „21. § (1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik.… 46/A. § (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a tűzvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.”

Természetesen a tűzvédelem területén is – például az építészeti, vagy épületgépészeti, technológiai rendszereknél –  a tervezői és a szakértői feladatkör pontosan definiálható és a kettő között általában nem szokás egyenlőségjelet tenni. Az alapvetően tervezési feladat ellátásához igénybe vett szakértő ellentmondásosságát az adja, hogy a tűzvédelmi tervezői szakmai terület csak az utóbbi években került előtérbe és a jogi szabályozás is ennek megfelelően alakult, így a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara 2012. évben hozta csak létre tűzvédelmi tagozatát. A korábbi években folyó gyakorlat szerint, valamint a szakértői jogosultságok fennálltáig a tűzvédelmi tervezési tevékenység az adott szakági tűzvédelmi szakértői jogosultsággal is végezhető.

Tűzvédelmi tervezés alatt a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következőket érti:
„1. beépített tűzjelző berendezés tervezői tevékenység: a beépített tűzjelző berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítése,
2. beépített tűzoltó berendezés tervezői tevékenység: a beépített tűzoltó berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítése,
3. építésügyi tűzvédelmi tervezői tevékenység: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése,…”

Egyes sajátos építményfajták tervezése során, mely építmények a gázipar, olajipar, vegyipar területeit érintik szintén szükséges tűzvédelmi tervező / szakértő bevonása. Terjedelmi okok miatt nem vállalkozom arra, hogy tételes felsorolást tegyek, azonban talán segítséget jelenthet, hogy az adott területeken a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH); www.mbfh.hu, illetve a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH); www.mkeh.gov.hu gyakorolnak hatósági felügyeletet, a honlapjukon az illetékességi területek, jogi szabályozás lekövethető.

A 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet(az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról) VI. melléklete írja elő a tűzvédelmi dokumentáció tartalmi elemeit, melyek összességében a következők:

1. műszaki leírás:
– építmény tűzveszélyességi osztályba sorolása,
– építmény, tűzszakaszok tűzállósági fokozata,
– technológia tűzvédelme,
– alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei,
– tűzterhelés meghatározása,
– tűzszakaszolás, tűzterjedés gátlása, tűztávolság,
– hő és füst elleni védelem kialakítása,
– hasadó, hasadó-nyíló felületek
– tűzoltósági beavatkozási feltételek,
– kiürítés, mentés,
– épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülése,
– beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítása,
– biztonsági jelzések

2. Rajzi munkarészek(a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutatandó)
– helyszínrajz,
– alaprajz,
– homlokzati rajz,
– metszetrajz.

3. Melléklet:
– az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat.

Mindenképpen megemlítendő még a tűzvédelem területén gyakorolt igazságügyi szakértői tevékenység. A szakmai területek a jogalkotásnál szerencsésen harmonizálva lettek, így a szakértői szakmai területek átfedésben vannak. Az építmények tűzvédelme, tűzoltó technikai eszközök, ipari tűzvédelem, tűzvizsgálat igazságügyi szakértői szakterületekhez megfelelő alábontásban kapcsolódnak a tűzvédelmi szakértői területek, az alábbi táblázat szerint.

Tűzvédelmi szakértői szakterületek

Igazságügyi szakértői szakterületek
a 9/2006. (II. 27.) IM rendelet szerint

Kapcsolódó tűzvédelmi szakértői szakterületek a 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet szerint

1. Építmények tűzvédelme a) Építész tűzvédelmi szakértő
b) Elektromos tűzvédelmi szakértő
c) Gépész tűzvédelmi szakértő
2. Tűzoltó technikai eszközök a) Tűzoltó készülék szakértő
b) Beépített tűzjelző berendezés szakértő
c) Beépített tűzoltó berendezés szakértő
3. Ipari tűzvédelem a) Olajipari tűzvédelmi szakértő
b) Gázipari tűzvédelmi szakértő
c) Vegyész tűzvédelmi szakértő
4. Tűzvizsgálat a) Tűzvizsgálati szakértő

 

Koza László
Olajipari tűzvédelmi szakértő
Gázipari tűzvédelmi szakértő
Gépész tűzvédelmi szakértő
igazságügyi szakértő (szénhidrogén termelés, -kutatás, -szállítás)