A jelen írás összeállításakor számba véve a nemrégiben átalakult jogszabályi hátteret, valamint a korábbi és jelenlegi műszaki tervezési gyakorlatot, igyekeztem érdemi és hasznosítható információt átadni azoknak, akik ezt a szakterületet mint beruházó, üzemeltető, tervező tevékenységük során „keresztezik”, azonban mélyebb ismeretek elsajátításhoz szükséges több órás napos kutatómunkát nem kívánják a témának szentelni.

A tűzvédelmi szakértő építmények műszaki tervezési folyamatokba történő bevonásának igényét az akkoriban „új OTSZ”-nek nevezett jogszabály, azaz a 9/2008. (II. 22.) ÖTM-rendelet (az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról) írta elő egyértelmű és domináns módon, a bekövetkezett jogszabályi változások ezen alapjaiban nem változtattak. A jelenleg hatályos OTSZ (28/2011. (IX. 6.) BM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról) alapján:

„288. § (1) Az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást jogszabályban meghatározott esetben tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni. A tűzvédelmi tervfejezet készítése szaktevékenység, így megfelelő szakmai ismeretek birtokában végezhető.”

A fenti szaktevékenység gyakorlása, illetve a jogosultságok tekintetében a 47/2011. (XII. 15.) BM rendelet (a tűzvédelmi szakértői tevékenység szabályairól), valamint a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet(a tűzvédelmi tervezői tevékenység folytatásának szabályairól) ad támpontot.

Az 1996. évi XXXI. törvény (a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról) törvényi szinten szabályozza és erősíti meg a tűzvédelmi tervezői, vagy szakértői közreműködést „21. § (1) Jogszabályban meghatározott esetben az építészeti-műszaki tervdokumentáció része a tűzvédelmi dokumentáció, amely tartalmazza törvény és annak végrehajtási rendeletében előírt tűzvédelmi követelményeknek való megfelelés dokumentálását tervekkel és műszaki leírásokkal. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készítheti, aki tűzvédelmi szakértő, vagy tűzvédelmi tervezői jogosultsággal rendelkezik.… 46/A. § (1) Ha jogszabály tűzvédelmi szakterületen szakértő igénybevételét írja elő, vagy szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, – az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével – szakértőként kizárólag a tűzvédelmi hatóság engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.”

Természetesen a tűzvédelem területén is – például az építészeti, vagy épületgépészeti, technológiai rendszereknél –  a tervezői és a szakértői feladatkör pontosan definiálható és a kettő között általában nem szokás egyenlőségjelet tenni. Az alapvetően tervezési feladat ellátásához igénybe vett szakértő ellentmondásosságát az adja, hogy a tűzvédelmi tervezői szakmai terület csak az utóbbi években került előtérbe és a jogi szabályozás is ennek megfelelően alakult, így a Magyar Mérnöki Kamara, valamint a Magyar Építész Kamara 2012. évben hozta csak létre tűzvédelmi tagozatát. A korábbi években folyó gyakorlat szerint, valamint a szakértői jogosultságok fennálltáig a tűzvédelmi tervezési tevékenység az adott szakági tűzvédelmi szakértői jogosultsággal is végezhető.

Tűzvédelmi tervezés alatt a 375/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a következőket érti:
„1. beépített tűzjelző berendezés tervezői tevékenység: a beépített tűzjelző berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítése,
2. beépített tűzoltó berendezés tervezői tevékenység: a beépített tűzoltó berendezés létesítésének, átalakításának engedélyezési eljárásához és a kivitelezéshez szükséges dokumentáció elkészítése,
3. építésügyi tűzvédelmi tervezői tevékenység: a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Ttv.) 21. § (1) bekezdésében meghatározott tűzvédelmi dokumentáció elkészítése,…”

Egyes sajátos építményfajták tervezése során, mely építmények a gázipar, olajipar, vegyipar területeit érintik szintén szükséges tűzvédelmi tervező / szakértő bevonása. Terjedelmi okok miatt nem vállalkozom arra, hogy tételes felsorolást tegyek, azonban talán segítséget jelenthet, hogy az adott területeken a Magyar Bányászati és Földtani Hivatal (MBFH); www.mbfh.hu, illetve a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH); www.mkeh.gov.hu gyakorolnak hatósági felügyeletet, a honlapjukon az illetékességi területek, jogi szabályozás lekövethető.

A 312/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet(az építésügyi és építésfelügyeleti hatósági eljárásokról és ellenőrzésekről, valamint az építésügyi hatósági szolgáltatásról) VI. melléklete írja elő a tűzvédelmi dokumentáció tartalmi elemeit, melyek összességében a következők:

1. műszaki leírás:
– építmény tűzveszélyességi osztályba sorolása,
– építmény, tűzszakaszok tűzállósági fokozata,
– technológia tűzvédelme,
– alkalmazott épületszerkezetek tűzvédelmi paraméterei,
– tűzterhelés meghatározása,
– tűzszakaszolás, tűzterjedés gátlása, tűztávolság,
– hő és füst elleni védelem kialakítása,
– hasadó, hasadó-nyíló felületek
– tűzoltósági beavatkozási feltételek,
– kiürítés, mentés,
– épületgépészeti, valamint a villamos és villámvédelmi berendezések tűzvédelmi követelményeinek teljesülése,
– beépített automatikus tűzjelző és tűzoltó berendezések kialakítása,
– biztonsági jelzések

2. Rajzi munkarészek(a tűzvédelmi követelmények teljesítését bemutatandó)
– helyszínrajz,
– alaprajz,
– homlokzati rajz,
– metszetrajz.

3. Melléklet:
– az oltóvízellátás biztosítására vonatkozó közműszolgáltatói nyilatkozat.

Mindenképpen megemlítendő még a tűzvédelem területén gyakorolt igazságügyi szakértői tevékenység. A szakmai területek a jogalkotásnál szerencsésen harmonizálva lettek, így a szakértői szakmai területek átfedésben vannak. Az építmények tűzvédelme, tűzoltó technikai eszközök, ipari tűzvédelem, tűzvizsgálat igazságügyi szakértői szakterületekhez megfelelő alábontásban kapcsolódnak a tűzvédelmi szakértői területek, az alábbi táblázat szerint.

Tűzvédelmi szakértői szakterületek

Koza László
Olajipari tűzvédelmi szakértő
Gázipari tűzvédelmi szakértő
Gépész tűzvédelmi szakértő
igazságügyi szakértő (szénhidrogén termelés, -kutatás, -szállítás)