Megtervezzük a robbanásveszélyes tereket is tartalmazó ipari létesítmények villámvédelmi rendszereit.
A villámcsapás hatása elleni védekezésre fokozott figyelmet kell fordítani olyan létesítmények, üzemek esetében, amelyek robbanásveszélyes térségeket is tartalmaznak. Az ilyen rendszerek villámvédelmét úgy kell megtervezni, kialakítani, hogy az objektum közvetlen közelében, vagy attól távolabb bekövetkező villámcsapás sem okozhat robbanást. A villámcsapásnak többféle káros hatása van: hőhatás, mechanikai erőhatás, villamos hatás.
Egy létesítmény villámvédelmének kialakítása két részre osztható:
Elsődleges villámvédelem (primer villámvédelem, külső villámvédelem)
Villámcsapás másodlagos hatása elleni védelem (szekunder védelem, belső villámvédelem)
Az elsődleges villámvédelem célja, hogy a védendő objektumot ne érje közvetlen villámcsapás. Ezt olyan villámhárító berendezésekkel érhetjük el, amelyek felfogják és ellenőrzött módon levezetik a villámáramot a föld felé, ahol az káros hatások nélkül eloszlik. Egy villámhárító berendezés három alapvető alkotórésze:
Felfogó
Levezető
Földelés
Egy létesítmény környezetében bekövetkezett villámcsapás másodlagos hatásaként a rövid idejű, de nagy áramerősségű, impulzusszerű villámáram a környezetében lévő fém berendezésekben, vezetékekben nagyfeszültségű impulzust indukál, amely csillapított hullámként végighalad a vezetékrendszeren és az egyes szakaszokon rövid idejű (egyre csillapodó mértékű) túlfeszültséget okoz. Ez a túlfeszültség a leggyengébb villamos szilárdságú helyeken a szigetelés átütéséhez, villamos ívkisüléshez, robbanásveszélyes zónában a robbanóképes gázelegy gyújtásához vezethet. A belső villámvédelmi rendszer feladata ezen másodlagos hatásként létrejövő impulzusok koordinált, gyújtószikrát nem okozó levezetése.
A primer villámvédelem kialakítását egy adott épület, ipari berendezés (pl. tartály) esetében annak villámvédelmi csoportba sorolása határozza meg. A besorolás alapvető szempontjai: funkció, geometria, környezet, tető struktúra, körítőfalak anyaga, levegő összetétele, másodlagos hatások következményei. A létesítményt a csoportba sorolásnak megfelelő hatékonysági fokozatú villámhárító berendezéssel kell ellátni.
A villámvédelmi berendezések megfelelőségét egyrészről biztosítani kell a szakszerű tervezéssel a létesítés, rekonstrukció során. Másrészről a létesítmény használata során a villámvédelmi berendezések ellenőrzését, felülvizsgálatát végre kell hajtani az előírásokban meghatározott időszakonként. A villámvédelmi ellenőrzés komplex, szabványban rögzített eljárás, amely jogosultsághoz kötött tevékenység. A vizsgálat eredményét Villámvédelmi Felülvizsgálati Jelentés rögzíti.
A 54/2014. (XII. 5.) BM rendelettel életbe lépett új OTSZ alapvető változást hozott a villámvédelem területén (is). A korábbi 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelettel életbe léptetett MSZ 274 jelű szabvány helyett a lényegesen megváltozott szemléletű MSZ EN 62305-1 -4 jelű szabványsorozat szerint kell kialakítani az egyes létesítmények villámvédelmét. A korábban kialakított villámvédelmi berendezések felülvizsgálatánál az MSZ 274 előírásai szerint kell eljárni, de az új létesítések esetében már a harmonizált MSZ EN 62305-1-4 előírásai a mérvadóak.
Az érvényes magyarországi szabályozás szerint Villámvédelmi tervezéssel olyan a Magyar Mérnöki Kamarában bejegyzett, EN-VI, V tervezési jogosultságú tervező foglalkozhat, aki megszerezte a Vn kiemelten gyakorlott szakterületi jogosultságot is.